Takács Viktor, Raum-Werk-Stadt Architekten ZT, Bécs,
2010. szeptember 20. – 2011. március 20.
Kezdetek
Nagyon megörültem, mikor megtudtam, hogy ebben az évben is indul Leonardo-ösztöndíjprogram. Az egyetem elvégzése után úgy gondolom, óriási lehetőség és egyben nagy segítség a pályakezdő fiataloknak gyakorlatot, tapasztalatot szerezni, idegen nyelvet tanulni, fejleszteni. Miután az egyetem részéről támogatást szereztem ezen külföldi szakmai gyakorlathoz, egy fogadó építész irodát kellett keresnem, ahol az elkövetkező 6 hónapot ösztöndíjasként eltölthettem. Ez sajnos korántsem ment egyszerűen, egyrészt vélhetően a gazdasági válság hatásainak, másrészt valószínűleg a nem ottani elvárásoknak megfelelően megszerkesztett pályázati anyagom miatt. A 90 megkeresett irodából mindössze 30-an válaszoltak, és ebből 2 helyre hívtak be személyes bemutatkozó beszélgetésre.
Lassacskán kétségbeesve, de sikerült az RWS Architektenbüro-t, azaz a ’raum-werk-stadt’ architekten ZT GmbH-t megtalálnom, ahol nagyon szívesen fogadtak, és egyből megkötöttük a szerződést. Nagyon örültem a lehetőségnek, mert később bebizonyosodott, hogy a kollégák, főnökök nagyon közvetlenek, fiatalosak, szakmailag magasan képzettek, és rendkívül empatikusak.
Az iroda
Az iroda Bécs belvárosában a TU-tól (Technische Universität – Műszaki Egyetem) alig 200 méterre, egy régi építésű társasházban található. A céget öten alapították 2000-ben, és négyen most is itt dolgoznak.
Mikor megérkeztem, nem sok idő maradt a környezet megismerésére, nagyon hamar a csapat aktív tagjává kellett válnom. Szerencsére ez zökkenőmentesen ment, a kollégákkal és a főnökökkel gyorsan megtaláltuk a közös hangot.
rws (DI Martin Janecek / DI Lucia Dorn / DI Rupert Königswieser / DI Ferenc Horvath / DI Leyla Mohsenin / rws Linzben)
Az első projekt amiben részt vettem, egy alsó tagozatos grazi általános iskola (Volksschule) ötletpályázata volt. Rendkívül meglepő és egyben örömteli volt számomra, hogy lehetőséget adtak ötleteim kidolgozására, véleményem megosztására, ami a későbbiek folyamán sem változott. Az iskola egy domboldalra épült, 2x4 osztállyal, ahol minden 4 osztályhoz egy úgynevezett tanulósziget tartozott számítógépes zárványokkal, könyvsarkokkal, kísérletet bemutató pulttal. Az épületnek passzívház minősítésűnek kellett lennie, és egy öltöző zsilipen keresztül a külső koszos és belső tiszta térnek egyértelműen el kellett különülnie. A helyzetet tovább bonyolította a kevés rendelkezésre álló szabad felület, valamint az a tény, hogy az építési területet nagy kiterjedésű faállomány borította , amik közül igen sokat feltétlen megtartandónak jelöltek ki. A második fordulóba sajnos nem jutottunk be, bár hozzáteszem a 180 beérkezett pályaműből mindössze 8 jutott a következő ciklusba. A mi pályázatunk a zsűri értékelése szerint nem a számukra megfelelő tanulószigetet tartalmazta. Nemrégiben hozták nyilvánosságra a pályázat végeredményét, ami méginkább megerősítette bennem azt,ami már korábban is gondoltam: nevezetesen a tervezés során rossz konklúziókat vontunk le (tagolt tanulósziget/egybefüggő tanulócsarnok , feltétlenül megtartandó faállomány/50%-a a megtartandó faállománynak, tantermek keleti tájolása/tantermek vegyes tájolása, stb.,stb.)
Számomra mégis rengeteg tanulsággal szolgált, és ezek szerint sem a kiírást, sem a kérdésekre adott válaszokat nem szabad 100 %-osan mérvadónak tekinteni.
Az iroda októberben ünnepelte 10. évfordulóját, melyre plakátokat készítettünk az iroda eddigi munkáiból. Az összejövetel jól sikerült közel 100-120 fő jelent meg az eseményen az iroda ismerősei, barátai, korábbi és mostani munkatársak, kollégák.
vs_mariagrün (8 tantermes alsótagozatos általános iskola)
Ezután egy 240 m2-es luxuslakás belsőépítészeti tervezésébe kapcsolódhattam be. Lehetőségem volt ebben a munkában is fantáziámat szabadjára engedni, nappalit, konyha-szigetet, fürdőszobát, medencét ill. annak környékét terveztünk. Előbb a különböző variációkból, szabadkézi skiccekből mappát állítottunk össze, majd a megrendelővel történő egyeztetés után a számára leginkább tetsző megoldáson továbbhaladva finomítottuk a terveket.
haus am see (ház a tónál)
A karácsony egy nagyobb lélegzetvételű szünettel telt el, egészen január 10-ig nem dolgoztunk, ez egyébként úgy tudom, idekint majdnem minden irodára jellemző. Az új esztendőt két pályázattal kezdtük, az egyik egy kétfordulós SPZ (Sonderpädagogisches Zentrum – Egy iskola 6-18 éves korú súlyosan testi és/vagy szellemi fogyatékos gyermekeknek) Innsbruckban, a másik pedig egy szociális bérlakás tervpályázata Linzben. Ezekről az eredmények megérkezéséig nem beszélhetek, ill. képeket nem tölthetek fel a pályázat titkosságának biztosítása érdekében.
A két pályázattal párhuzamosan egy kb. 25 m2 alapterületű óra-ékszer bolt felújítása folyt. Ebben a projektben is a kezdetektől részt vettem, úgy a felmérésben, mint a tervezésben. Egy 1:25 léptékű makettet is készítettem világítással, többféle bútorvariációkkal.
Korábban is rendkívül hasznosnak tartottam munkaközi makettek építését (egyrészt a lépték, másrészt a felépítés, tektonikusság érzékelhetősége miatt), de ezután már az is világossá vált, hogy a megrendelő számára is lényeges makettek készítése, ugyanis a 2D-s terveket sokan nem tudják elképzelni, vagy ha el is tudják, sokszor a léptéket, anyagszerűséget nem érzékelik. Erre a célra itteni tapasztalatom alapján lényegesen megfelelőbb makett, mint látványterv készítése. Ez a projekt jelenleg is fut, nemsokára engedélyezési tervfázisba kerül, de már dolgozom a bútorozási terven (bútorkiviteli tervek előkészítése).
kern (óra, ékszer, kern)
Az utolsó munkám grafika készítése a bécsi távhőszolgáltató részére, ezek piktogramszerű ábrák, melyek a különböző fűtési rendszereket, azok előnyeit-hátrányait, valamint felépítését ábrázolják.
Sajnos a 6 hónap leteltével a cég munkahiány miatt nem tudott alkalmazásba venni, így áprilisban új munkahelyet kellett keresnem.
Így május 1-től egy új munkahelyen kezdem meg a munkát és fájó szívvel hagytam ott az irodát és kollégákat, akik az elmúlt fél évben sokat segítettek, akiktől sokat tanultam, akiknek köszönhetően érdekes projektekben vehettem részt.
Bécs
A város mélyreható megismeréséhez ez a 6 hónap vajmi kevés időnek bizonyult. Egyrészt ekkora város megismeréséhez 6 hónap nem is lehet elegendő, másrészt a munka mellett legfeljebb hétvégenként maradt némi időm és lehetőségem a várost felfedezni, megismerni.
A város tiszta – rendezett (a turisták által látogatott részek mindenképpen), és az emberek kedvesek. Általánosságban elmondható, hogy az emberek toleránsabbak, nyugodtabbak mint itthon. A mindennapok egy kicsit másképp néznek ki. Legtöbben 9-re járnak dolgozni, és később is térnek nyugovóra.
Ami engem rettentő módon zavart, az a zöldfelületek hiánya. Vannak ugyan parkok, viszont ezek koncentrált zöldfelületek, ahol szép lassan kisebbségbe kerül a természet a burkolatokkal szemben. A belvárosi utcák jelentős része háztól-házig teljes szélességben és teljes hosszban lebetonozott, leaszfaltozott, virágládákat, ablakban lévő virágokat igen-igen elvétve talál csak az ember. Sajnos ezek valószínűleg a parkolófelületek maximalizálása érdekében történtek így, valamint itt is jellemző az a szemlélet, hogy ha valamit lebetonozunk, azzal nem lesz baj, nem kell gondozni, nem lesz sár stb.
zöldhomlokzatok
A közlekedésben is toleránsabbak az emberek, gondok inkább a külföldiekkel, taxisokkal, nagy autót használókkal van, ők nemigen szeretik a szabályokat betartani. Azt viszont egyértelműen cáfolnom kell, hogy itt lényegesen többen használnának kerékpárt vagy tömegközlekedési eszközöket. Itt is csak emberek élnek, akik szeretnek védetten, háztól-házig saját autójukban utazni, ennek megfelelően reggel 8 és 9, ill. este 5-6 között jelentős dugók szoktak kialakulni a városban. Személy szerint én összesen kb. 10 alkalmat kivéve mindenhova mindig kerékpárral közlekedtem, így nyugodtan állíthatom, hogy télen-nyáron átlagban ugyanannyian használnak itt kerékpárt, mint odahaza. Télen szinte senki, nyáron valamivel többen.
A tömegközlekedésről miden rosszat el lehet mondani, mint úgy általában mindenhol. Ez alól egyedül a metró, a gyorsvasút és a vasút kivétel. Ezek tényleg pontosan, precízen, gyorsan közlekednek. A vasútállomásokon és az S-Bahn (gyorsvasút) megállóhelyeken pedáns rend fogad bennünket, ezen létesítmények nagy részét a közelmúltban átépítették, vagy a közeljövőben át fogják építeni.
Bécsben sok új épületet építenek, jelen pillanatban két hatalmas projekt is fut, mindkettő a vasúthoz kapcsolódik. Az egyik a Nyugati pályaudvar (Westbahnhof) átépítése, itt a meglévő épületet megtartják, és mellette új szórakoztató-kereskedelmi épületegyüttest húznak fel, a másik pedig a Déli pályaudvar (Südbahnhof) átépítése , létrehozva ezzel a bécsi főpályaudvart (Hauptbahnhof).
Bécs (Westbahnhof / Zaha Hadid társasház / Főkönyvtár)
Bécsben úgy gondolom, nagyon jelentős, mára mondhatni hagyományokkal rendelkező az öreg épületek későbbi tetőtérbeépítése, új szintek ráépítése. Bármerre is járok, mindenhol találkozom eggyel-eggyel.
tetőtérbeépítések
Jellemző egyébként Bécsre, hogy sok régi impozáns épületet és létesítményt mentenek meg a pusztulástól, új épületcsoportok hozzáépítésével, funkcióváltással. Ilyen a Gasometer–City, vagy akár idesorolhatjuk a Zaha Hadid-féle társasházat Spitellauban. Utóbbi Bécs egyetlen Zaha Hadid által jegyzett épülete – állítólag egyébként egy kereskedelmi csőd, és még mindig vannak benne üres, eladó lakások – mégis számomra rendkívül szimpatikus, ahogy az egykori magasvasút impozáns pályateste felé feszül és a lábaival az közrefogja.
Bécs (Flaktorony / Museum Moderner Kunst / Secession / Hulladékégető Spittelauban)
Egyébként az U6 útvonalán több hasonlóan érdekes beépítés van, amik vagy az egykori pályatest felé feszülnek, vagy éppen az alatt az árkádokban telepszenek meg. A Wotruba-templom egy kicsit távolabb esik a belvárostól, de ezt is érdemes felkeresni, és élőben megtekinteni, ugyanis Bécs egyik emblematikus épülete.
Wotruba (Wotrubatemplom/Wotrubaszobor)
Természetesen nem maradhattak ki Coop Himmelblau épületei, a Siemens City, Schönbrunn, a Ring, a Burg, a Graben, a Hundertwasserhaus amikről írhatnék oldalakat, de mégse mondana többet, mint egy-egy kép, vagy egy személyes élmény.
Bécs (Schlachthausgasse társasház / T-Mobile Center / Donaucitykirche)
Innsbruck
A pályázat kapcsán nyílt lehetőség Innsbruckba látogatnom. Sajnos vonattal utaztam, így elég későn értem oda, és kevés időm maradt a város megismerésére. A helyszíni bejárásra és a Hearingre (kérdezz-felelek) érkeztem, de sajnos ez utóbbi olyan hosszúra sikeredett, hogy a várost csak sötétben láthattam. A bonyolult tömegközlekedésnek köszönhetően már eléggé késő volt, mire eljutottam a Zaha Hadid tervezte síugrósánchoz. Visszatérve a belvárosba megnéztem a Goldenes Dach-t, majd felültem a kötélvasútra, aminek a megállóit szintén Zaha Hadid tervezte. Alig hogy felértem, már indulhattam is vissza, ugyanis az utolsó vonatom indult hamarosan Bécsbe.
Innsbruck (Síugró sánc / Kötélvasút / Goldenes Dachl)
Linz
Linzbe szintén elsősorban a pályázat miatt mentük, de ez egyben egy kirándulás volt mindannyiunk számára. Linz nagyon kedves város, emberléptékű, bár állítólag nem különösebben érdekes. Szokás acélvárosnak is nevezni az itt működő acélgyárak miatt. Megtekintettünk itt is egy-két épületet (Schlossmuseum– egy korábbi tervpályázat eredménye, az Ars Electronica Center-t, amiben egy interaktív kiállítás van– gondolom valami hasonló lehet mint a Csodák palotája.) Sajnos pont hétfőn mentünk, így a múzeumok zárva voltak, és belülről egyiket sem tudtuk megtekinteni.
Linz (Hotel a Dómtéren / Ars Electronica Center / Schlossmuseum / Lentos Múzeum)
A gyakorlat egy óriási lehetőség volt számomra frissdiplomásként gyakorlatot, tapasztalatot szerezni, egy másik ország kultúráját kicsit megismerni. Az itt szerzett tapasztalatok, metódusokat a későbbi munkám során nagy segítséget fognak nyújtani, valamint bízom benne, hogy még sok frissdiplomásnak nyílik lehetősége Leonardo ösztöndíjprogrammal külföldi gyakorlatot szerezni.
Ezúton szeretném megköszönni mindazok segítségét, akik önzetlen munkájukkal időt és energiát nem sajnálva lehetővé tették, hogy többedmagammal részt vehessek ezen ösztöndíjprogramban.
