Matalin Csilla, Boyarsky Murphy Architects, London, 2013.01.28 - 2013.07.28.
LONDON és LEONARDO - számomra a környezetváltás e két értelemben külön történt.
Nem akartam innen elmenni.
Keresés
Elkezdtem újra-felfedezni a várost, portfólióval járva, új utakat keresve. Az ismerős hely újra idegen lett; olyan rétegeit ismerhettem meg, amit korábban nem. Mind a nyelv, a közeg megváltozott, a városra új szűrő került. Egy ekkora városban nem volt egyszerű megtalálni ezt a kicsi irodát. Volt jó és rossz élmény, alapvetően szerettem a személyes találkozás lehetőségét. Határozott elképzelésem volt, milyen közegben szeretnék tanulni. Hittem abban, ha nem vagyunk sokan, sokrétűen képezhetem magam, közvetlen kapcsolatban mindenkivel. A skála legyen színes, nem specializált, tanulástól tanításig, városépítészettől részletekig. Ilyen lehetőség egyszer adódik.
Boyarsky Murphy Architects
A listám élén állt. Vártam a pillanatot, hogyan és mikor közelítsek. Egy tipikus esős napon egy műszak után a Walt Disney-ben fogtam a portfóliómat és becsengettem. Az alagsorból felkiáltott egy kedves idegen, behívott és megjegyezte, milyen idő van. Kibontotta a csomagot, váltottunk pár szót, majd azt mondta, Karácsony után jelentkezik. Szép volt, ahogy bepillantottam. Egy falon csak könyvek, meghitt és otthonos.
Nem volt egyszerű a döntés, egy időben két helyről is jelezték, hogy várnak. Mindkettő szimpatikus, de ez volt az álom. Éreztem, hogy a nehezebb utat választom, nagyobb kihívásnak láttam.
Első lépések
Jó érzés beszokni egy idegen helyre. Hirtelen körülvettek azok a dolgok, amik ezelőtt elérhetetlenek voltak. Tombolt bennem a megfelelni akarás. Még mindig elképzelhetetlen volt az esély, amit kaptam - ez hajtott, hogy a legjobbat hozzam. Sokmindent megtanultam, kis halovány kép élt fejemben hiányosságaimról. Más lépték, más arányok, anyagok és történetek. A rajzok szépségéről és fontosságáról, hogy nagyon de nagyon sokat kell rajzolni és még annál is többet.
Az első napomon egy pályázat várt. Urbanisztika. Összetett, nagy feladat, egyedül voltam. Azt gondolom, mi az effajta nyelvről keveset tanulunk, erről a léptékről. Izgalmas. A feladat London egy megújuló városrészének bekapcsolása az élő kulturális belvárosi közegbe. „The missing link”, a zöld folyosó, Vauxhall újratervezése. Igazodni kell a komplex tervhez, megtalálni a hely identitását. Egy nagy ív, gondolat kell.
„Underneath the arches” (Flanagan and Allen)
Battersea Power Station, Vauxhall
Ezt követően újabb pályázat, második lépcső. Az iroda egy korábbi pályázaton tovább jutott a következő fordulóhoz, így 4 másik tervvel együtt versenyben voltunk. A feladat kiváló, a terv még jobb - realizálnunk kellett.
Great fen. Látogató központ a „nagy semmi” közepén.
Landscape, a változás tanulása, a környezet-kép keretezése.
Tájépítészet és egy különleges struktúra: gridshell.
Tanulmányi út
Savill Gardens Visitor Center, Windsor (Glenn Howells Architects)
Kirándulás
The Lighthouse, Glasgow
Félidő, új irány
A gyakorlat második felétől nagy léptékváltás jött. Fürdőszoba, konyha - részletek. Egyszerű projekt. Kicsi, szimpla, a gyönyörű megtalálása finomságokban és részletekben. Ez a feladat megtanított arra, hogy még egy mosdó kiválasztása is lehet hatalmas feladat. Nicola igazi tanárom lett. Kemény, a legapróbb részletekbe menően. A projekt átkerült rám, nem voltam jelen a kezdő lépéseknél - nem így utána. A részletek kidolgozása, az anyagok, a megoldások, a felelősség. Részvétel a megbeszéléseken a megrendelővel, a helyszínen az építőkkel, a statikussal, az árajánlatokkal való molyolás, sok hiba és megannyi meglepetés. Jelenleg a kivitelezés folyik, amelyet szintúgy figyelemmel kísérek.
Roca Gallery, London (Zaha Hadid)
Önálló projekt - lakóház, tipikus, londoni
Régi védett épület, belvárosi környezet. A kezdet egy külső tanulmány. Ezek a házak jellegzetesek. A lépcső kicsi, változó szintek, manzárd tetők és cserélhetetlen ablakok. Illeszkedés a szomszédokhoz, és a „Számolj téglát” elv. (Mindig.) Tipikus feladat, számomra új és legjobb példa tanulni. A tervezési folyamat lépcsőin keresztül szerkezetekről, az itt alkalmazott anyagokról, írott és íratlan szabályairól. Az érzésről, amitől ez a tipikus lesz egyedi, megismételhetetlen. A korlátok szabta lehetőségről, a megítélés más dimenziójáról. Jelenleg engedeélyeztetés alatt áll, valamint a részleteken dolgozom. A munka befejeztéig a tervek nem publikálhatók.
London – közhely. Mindenki ismeri, de ha nem is, beszél róla.
Az első érzés Londonról feledhetetlen. Az itteni sajátosság, egyforma viktoriánus sorházak. Mind ugyanaz, a kapu, az ajtó, az ablak, a szomszédok az egész utca, az egész kerület. (És minden tégla.) Azon gondolkoztam, hogy fogok itt hazatalálni?
De itt járva teljesen más érzetet ad. Rendet, tisztaságot, odafigyelést mutat. Apró részletek különböztetik meg, soha nem ugyanaz. A rendben ezek a házak testvérei egymásnak, barátai a lakóknak. Jó érezni a kis léptéket, emberközeliséget ebben a hatalmas városban.
Kilátás a Tate Modern első emeleti galériájából a Temze túloldalára
Töredékét sem ismerem. Megtanultam rendszerét, láttam, amit mindenki. De valahányszor új városrészre kerülök, szinte elfelejtem, hogy ez ugyanaz a London. Itt jelen van minden kultúra, mindenféle ember, minden típus. Különböző negyedek, minivilágok. Van, aki ezt elfogadja; van, aki nem.
Új, amennyire itt szabad minden.
Kolrátlan kulturális lehetőségek.
Kertész András (Atlas Gallery), Giacometti (Tate Modern),
Rachel Whiteread (Gagosian Gallery)
Serpentin Gallery, Hyde Park, London (Sou Fujimoto)
Egyetemek
Lehetőségem nyílt a Bartlett show-t megnézni. Az egyik legjelentősebb építész egyetemen Angliában minden év végén minden évfolyam készül egy kiállítással az egész évi munkájukkal. Az adott csoport a tanár vezetésével egy témát jár körbe, amiről makettek, rajzok, installációk, filmek készülnek. A kiállításra minden csoport egy adott helyet berendez saját munkája és témája szerint. Erről egy könyvet is szerkesztenek.
The Bartlett Show, 2013
A külföldi szakmai gyakorlat nem könnnyű. Akkor sem, ha már otthonosan mozogsz az adott városban. Meg kell tanulni kommunikálni, nemcsak a nyelvet, megérteni a szavak tartalmát. Minden nap lehet egy csoda, új felfedezés élménye. Kapukat nyit meg, a világ elérhetővé válik. Más kulturából jövünk, adott gesztusok mást jelentenek, máshol vannak a határok. Saját hazádról is rengeteget tanít, külső szemlélővé leszel. Különböző a múltunk, a tanulmányaink. Türelmesnek és nyitottnak kell figyelnünk, akkor rengeteget tanulhatunk. Olyat, amit otthon nem.
